Ne merülj le!

Mint egy nyílvessző, olyan sebességgel fúródott bele a nyárba az iskolakezdés. Lassan egy hónapja tart, hogy hajnalok hajnalán felkelünk és reggel 8kor újból a suli padjában ülünk. Lassan a meleg nap sugarai is a felhők mögé fognak bújni, a vénasszonyok nyara is az utolsó lépéseit teszi meg. Ahogy a trikó átválik pulcsivá, az energia is lehámozódik.

Önálló gondolkodás

A humanizmus egyik alap tétele az önálló gondolkodás. Bár a humanizmus már több száz éve bekebelezte a világot, vajon mennyien sajátíthattak el ezt a képességet?

Save the world avagy az új trend

Gondolom sokan találkoztak már olyanokkal a közösségi médiákon, akik előszeretettel osztanak meg olyan, mások által kiposztolt bejegyzéseket, amik a bolygónk rossz létéről szólnak. Én ilyenekkel, romániai ifjakkal, főleg Instagramon találkoztam. Tele van a történetük haldokló állatokkal, főleg teknősökkel, növényekkel vagy olyan bejegyzésekkel, amik sok mennyiségű kedvelésekért ültetnek fákat vagy tisztítanak ki területeket, amitől úgy tűnik, mintha minden tőlük telhetőt megtennének a Föld érdekében, közben ez a legtöbbjükre nem érvényes.

Hátra hagyott nyomok

Gyorsan görgetek a facebookon. Tele life event-ekket, melyek azt hirdetik, hogy melyik ismerősöm melyik egyetemre jutott be. Közben eszembe jut egy idézet amit a napokban olvastam. Babits szavai felelevenítik bennem az idáig megtett út eseményeit. Ahhoz, hogy társaimmal együtt most már az egyetemen és egyéb felnőttes dolgokról agyaljunk, szükség van az előzményekre is.

Tetteink beszélnek helyettünk

Kommunikáció. Mindenki láthatott, vagy hallhatott már arról, ahogy az őskorban, még a nagymama idejében összeültek a traccsolásra vágyakozó nők a szövődében, vagy amikor nyári hűvös estéken a fiatalok a cseresznyefa árnyékában megosztották szívük vágyait. A nyolcvanas évek Amerikájában, amikor a lelkünk problémája megoldódott egy sörrel az autó háztetőjén, a fakunyhóban azzal a két baráttal és az ezernyi gondolattal, amit könnyen kiadott a lélek, mert láttad, hogy a csillagok ezüstfényben égnek, nem volt gátlás és nem volt megfelelési kényszer, s mert megbocsáthattál bárkinek akár hetvenhétszer. Ahogyan telt az idő, a természet fényei lankadni kezdtek, az autó rozsdásodni, a fakunyhó korhadni kezdett és legvégül a cseresznyefa is feladta, mivel látta, hogy már senki nem akar alatta titkokat mesélni és szíveket gyógyítani. Ágai a város fényében elhajlottak.

Itthon, és máshol

Sokan belegondolunk, hogy milyen lehet a tanítás más országokban. Vajon Romániában miért nem olyanok a körülmények, hogy a tanítási rendszert minimálisan megváltoztassák, jobbá téve a diákok életét?

Könnyebben is lehetne

Az elmúlt néhány évben egyre több erdélyi szülő dönt úgy, hogy gyermekét kilencedik osztálytól átíratja a magyarországi oktatási rendszerbe. Ez a jelenség összetett okoknak köszönhető.

Hogyan tanuljunk: mint egy gép, vagy mint egy ember?

Biztos megtörtént már valamennyiünkkel, hogy készülnünk kellett valamire egy tantárgyból (legyen az felmérő, felelés vagy akár vizsga) és készültünk is, viszont miután az adott órán megfeleltünk a feltételeknek és megkaptuk az ezért megérdemelt jegyünket, az a sok információ, amit még a nagy nap előtt porszívóként szívtunk magunkba csak azért, hogy majd órán szóról szóra visszaadjuk, egyik napról a másikra úgy repült kifelé a szürkeállományunkból, mint ahogyan bement, sőt, talán egy picit gyorsabban.

Börtön, vagy a legkedvesebb hely számunkra?

Megébredtem. 7:24. Az éjjeli peda már ordít rám. Hat percem van elkészülni, és ezen kívül még büdös is vagyok… fene, amúgy sincs meleg víz… Ha a zuhanyt meg is spórolom, két perc az öltözés, két perc alatt megmoshatom a fogam. És még van két percem, hogy nyugodtan visszafeküdjek, és nyugodtan aludjak ameddig a takarítónők egy erősen elnyúzott „Békesséégeeet!”-tel fel nem ébresztenek.

Éljünk

Azt veszem észre, hogy a velem egykorúak nagy része nem él. Ezt persze nem szószerint kell érteni. Mi, fiatalok, véleményem szerint, csak azt csináljuk átalában, amit mondanak nekünk, ezért egy olyan úton haladunk, amit nem saját magunk, hanem valaki nagyobb és erőteljesebb gondolt ki nekünk.