Éljünk

Azt veszem észre, hogy a velem egykorúak nagy része nem él. Ezt persze nem szó szerint kell érteni. Mi, fiatalok, véleményem szerint csak azt csináljuk általában, amit mondanak nekünk, ezért egy olyan úton haladunk, amit nem saját magunk, hanem valaki nagyobb és erőteljesebb gondolt ki nekünk.

Tengődünk, és sodródunk a többiekkel, figyelmen kívűl hagyva azt, ami körülöttünk történik. Olyan tevékenységeken veszünk részt, amiket nem szeretünk, és csak azért csináljuk, mert megkövetelik tőlünk. Nem tiltakozhatunk ellene, mert az nem lenne helyénvaló egyesek szerint, akik nem vették észre (vagy legalábbis nem akarták észrevenni) ezt a hibát, amit nem önszántukból követtek el. Nem élünk azokkal a lehetőségekkel, amiket az élet elénk pakol, mert nem ezt várják el tőlünk, és nem úgy neveltek fel, hogy természetes legyen számunkra az, hogy kihasználjuk ezeket.

És erre nem az a megoldás, hogy abbahagyjuk azokat a dolgokat amiket elvárnak tőlünk, amiket megkövetelnek tőlük, vagy az, hogy szakadjunk el teljesen az emberek által alkotott szokásoktól. Hanem inkább az, hogy még ebbe a dologba is, amit kényszerrel, és kedvtelenül csinálunk, vigyünk bele egy kis életet meg életkedvet, örüljünk az apró dolgoknak és keressük is azokat, próbáljuk színesebbé tenni ezeket a perceket, órákat, esetleg napokat és próbáljunk kisebb-nagyobb változásokat belevinni ezekbe a dolgokba, ezzel jobbá téve a tevékenységünkre szánt időt és a hangulatunkat is.

Ami pedig a szabadidőnket illeti, annyi lehetőség áll előttünk! Utazzunk amennyit csak tudunk és amennyit csak megengedhetünk magunknak, jöjjünk-menjünk, ismerjünk meg új embereket, de ne feledkezzünk meg a régiekről sem, próbáljunk ki új dolgokat, menjünk el sétálni, sportoljunk, találjunk új hobbikat, olvassunk új könyveket, tanuljunk valami újról vagy valami újat, nézzünk meg egy filmet, töltsünk időt a barátainkkal és a számunkra fontos emberekkel,  és még sorolhatnám a lehetőségeket.

Lásd még

Annyi jó és szép mindent lehet csinálni, és ezért nem szabad hagyni azt, hogy mások véleményei és elvárásai szerint éljük a mindennapjainkat. Viszont ehhez az is hozzátartozik, hogy meg kell ismerjük saját magunkat, képesek kell legyünk saját magunkba tekinteni, önvizsgálatot tartani, koncentrálni meg fókuszálni, mert nem hiába mondták az ókori görögök azt, hogy „ismerd meg önmagad”. Hiszen ameddig nem tudjuk ezeket megtenni, vagy nem vagyunk tisztában többé-kevésbé a képességeinkkel, gyengéinkkel, jó és rossz tulajdonságainkal, nem élvezhetjük ki egészében azt, amivel éppen foglalkozunk. És az elején nehéz lesz, mert ez az egész a komfort zónánkból való kilépést jelenti, viszont amiután már kitörtünk belőle, rá fogunk jönni, hogy a döntésünk sok jót fog még hozni. Meg kell próbálni, újra és újra, és nem szabad felhagyni, mert megint csak belecsöppenünk abba a helyzetbe ahonnan elindultunk. Törekedjünk, mert megéri!

Mit szólsz?
Elszomorít
0
Imádom
8
Nem tetszik
0
Szórakoztat
0
Tetszik
2
Hozzászólások (0)

Írj választ

Az e-mail címed nem fog publikusan megjelenni.

2019 Kaleidoszkóp